TÁJÉKOZTATÓ

Az újságban szereplő cikkek, írások, versek, stb. mellett mindenhol ott szerepel írójának a neve. Kérem, hogy a szerzői jogokat vegyék figyelembe!

Barátaim és saját írásaimon kívül, természetesen különböző dolgok szerepelnek: filmek, riportok, egyéb írások. Mindenhova odaírom a forrást a név megjelölésével, vagy linkkel, így bíztatva Kedves Olvasóimat, hogy látogassanak el azokra a weboldalakra, mert bővebb információkkal gazdagodhatnak.
Jó, hogy ilyen nagy mennyiségű és ennyire különböző minőségű tájékoztató, felvilágosító és hírközlő írás, film, riport, stb. van a hálón, mert mindenki megtalálja azt, ami számára fontos, és a fejlődésében segíti.

További szép napokat kívánok: EzoTaro

FELHÍVÁS!

Kedves Olvasóm! Szeretném arra bíztatni, hogy ha úgy érzi, hozzászólna az aktuális témához, vagy van olyan (max. 1, a szabvány szerint gépelt A/4-es oldalnyi) irodalmi alkotása (vers, próza, gondolatok), amelyet úgy érez, hogy mondanivalójában, stílusában idetartozik, akkor küldje el az ezotaroodafigyelo@gmail.com címre, és szívesen közzéteszem. Örülök, ha minél színesebbé válik az online újságunk, és az információt egy-egy témáról minél több szemszögből vesszük szemügyre.

Ugyanígy, ha valaki úgy gondolja, hogy olyan oldalt, filmet, írást, stb. talált, ami az EzoTaro OdaFigyelő olvasóit érdekelheti, kérem, küldje el a linket, tájékoztatót a fentebbi e-mail címre.

Kellemes és hasznos időtöltést kívánok szeretettel: EzoTaro

EZOTARO ODAFIGYELŐ ÚJSÁG – KOMMUNIKÁCIÓ - TOROKCSAKRA

Hogyan függ össze ez a három dolog?

A csakra szanszkrit eredetű szó, és jelentése kerék. A csakrák az óramutató járásával megegyezően, illetve azzal ellenkezőleg forognak. Kapcsolatban vannak az univerzális energiával, és testünkben a fő energiavonalhoz, a gerinc vonalába kapcsolódik be a 7 csakra.

Ezt a kis bevezetőt a jobb érthetőség kedvéért találtam fontosnak, ugyanis az újsághoz az ötödik, a torokcsakra kapcsolható, mivel eleme a hang, az éter. Igaz, hogy amit leírunk, az nem beszéd, de az írott szónak ugyanolyan ereje lehet, mint a kimondottnak. És az igazság kimondva ugyanúgy igazság, mint leírva.

Ahány cikket, könyvet olvas az ember, annyiféle jelentést tulajdonítanak a torokcsakrának.
Egy biztos: a torok és a hang összetartoznak, ebből következtethetünk jelentésére, ami még akkor is támpontot ad, ha nem ismerjük a csakrákat, jelentésüket, és a működésüket.

Kétfajta fő kifejezési módunk van, az egyik a verbális megnyilvánulás, vagyis a kommunikáció, a másik a nonverbális, vagyis a testbeszéd. Kommunikáció alatt nem csak a beszédet értjük, hanem mindazt, amit az ember hanggal csak kifejezhet, ezért idetartoznak az érzelmek is. Nevetünk, ha jókedvűek vagyunk, és sírunk, ha valami fájdalmas dolog történik velünk. Vagyis a torkunk hívatott arra, hogy kifejezhessük önmagunkat. Ebből következik, hogy ha ezt valaki, vagy valami megakadályozza, akkor frusztrációt élünk át és megbetegszünk.

Más emberekkel való beszélgetésünk közben kifejezzük véleményünket valamiről, helyeslés vagy rosszallás formájában. Vagyis nem mindegy, hogyan fordulunk az emberek felé. Lehetünk barátságosak, dühösek, félelmet keltők vagy kedvesek, megértőek, együttérzőek. Nem csak szavakkal adjuk tudtára másoknak gondolatainkat, hanem a hangszínünk is roppant meghatározó. A hangszínünkkel tudjuk a mondandónkat árnyalni, mert az közvetíti az érzelmeinket.

A torokcsakra alkalmas az igazság kimondására, vagy elhallgatására, esetleg helyette a hazugság kimondására. Vagyis a torokcsakra által válik lehetővé, hogy fölvállaljuk önmagunkat, kimondott szavainkért vállalva a felelősséget. Ha saját igazságunkat nem vállaljuk fel, akkor ezzel megteremtjük a torokbetegségeket. Pl. ha valaki nagyon köhög, olyan, mintha rögtön meg akarna fulladni. Muszáj felköhögnie a lerakódott váladékot, mert úgy érzi, hogy rögvest megfullad, ha nem teszi. Még hallani is rossz, hogyan kínlódik az ilyen ember! Vagyis, ki kell végre mondania az igazat, mert már megfullad a hallgatástól!

Ismert az a betegség is, amikor valakinek elmegy a hangja, és egyszerűen képtelen a hangos beszédre. Mondaná ő, de nem megy! Az a fránya betegség megakadályozza benne! Ez is arra figyelmeztet minket, hogy elhallgatunk valamit, amit fontos lenne kimondanunk, saját érdekünkben.

Bizonyára már mindenki átélte, nem is egyszer, hogy valami olyan mélyen megdöbbentette, megrázta érzelmileg, hogy néhány percig képtelen volt megszólalni, átmenetileg „megnémult”. Ebből látszik tisztán, hogy a torokcsakrának milyen blokkjai lehetségesek.

A kimondott szónak hatalma van, sorsteremtő hatalma. Ezért nagyon fontos, hogy mit mondunk ki, és azt, hogyan. De az is meghatározza sorsunkat, amit NEM mondunk ki!

A nyakkal kapcsolatosan beszélhetünk nyakasságról. A nyakas emberrel nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet szót érteni, mert ragaszkodik elveihez, álláspontjához, hiszen nem képes az új információk befogadására.

Nagyon beszédes testtartás, ha valaki behúzott nyakkal jár. Az ilyen ember látványosan fél, és állandóan támadástól tart.

Az elmeszesedett nyakcsigolya miatt a nyakon lehet görbület. Ez megint csak arra utal, hogy az illető befolyásolhatatlan, megcsontosodott, rögeszmés. Érdekes, hogy az ilyen nyak nem is forog rendeltetésszerűen, így adva tudtára a világnak, hogy tulajdonosa nem túl rugalmas.

Az egyenes embernek egyenes a gerince is, így a torka nyitottabb, és a torokcsakrája képes az egészséges energiacserére, ami nem más, mint az ember képessége arra, hogy adjon, illetve befogadjon.

Hagyományosan, a torokcsakra harmonikus működését elő lehet segíteni jógával, ismertek a drágakőterápia, az aromaterápia, és a színterápia.

Ezek nagyon hasznosak, és sokat segíthetnek, de nekem szent meggyőződésem, hogy ha átrendezzük gondolatainkat, leküzdjük félénkségünket és összeszedjük bátorságunkat, hogy kinyilvánítsuk önmagunkat, akkor minden további nélkül egészséges lesz torokcsakránk, és helyreáll a lelki egyensúlyunk. Azért mégiscsak mi tehetünk önmagunkért a legtöbbet!

EzoTaro

Budapest, 2010.

ÚJSÁG

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány ( időszaki lap ), illetve újabban akár percenként megújuló hírekkel megjelenő, elektronikus formában terjedő kiadvány, internetes újság . Állandó neve és megszabott ára van (de lehet ingyenes is). Az újság mellett használatos még a hírlap, periodika és a folyóirat megnevezés is. Folyóirat alatt elsősorban a nagyobb terjedelmű írásokat közlő lapokat értjük. Tartalmuk általában vegyes, de vannak szakosodott kiadványok is szaklapok, különféle érdeklődési körű olvasóknak szóló újságok.

Története

A hírlapok őse az ókori Rómában kiadott Acta diurna Urbis (A város napi közleményei) című kéziratos formában terjesztett lap. Ezt követte a Julius Caesar által elrendelt Acta senatus a római birodalom hivatalos közlönye, melyet a provinciákba is szétküldettek és nevezetes eseményekről, új rendeletekről, törvényekről szólt.

Az első nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában jelent meg időszámítás után 732-ben King Pao címmel, 1351-től rendszeresen megjelent. Európában az első újság Velencében 1566-ban Notizie scritte (Írott jegyzetek). A lap ára egy gazetta nevű firenzei pénz volt, ezért gazettának nevezték el és ez a név Olaszországban idővel a hírlap elnevezése lett. Más európai országokban röplapokon tudósítottak egyes nagy eseményeket, például a mohácsi vészt vagy Kolumbus felfedezését. Kölnben ilyen rendszeresen megjelenő tudósító volt 1588-tól a Relationes Semestrales.

A mai értelemben hírlapnak vehető 1609-tol Strassburgban hetilapként jelent meg. Mintájára előbb Majna-Frankfurtban 1615-ben majd 1618-tól a Lipcsei Oberpostamtzeitung címu 248 éven keresztül 1866-ig fennálló újság indult.

Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg, ekkor keletkezett a máig megjelenő Kölnische Zeitung és a Vossische Zeitug. 1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok például a Magyarországon is népszeru Illustrierte Zeitung, Gartenlaube és Über Land und Meer melyek mintául szolgáltak az első magyar nyelvű képeslapoknak.

Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap, a francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca megteremtője. Angliában eleinte csak hetilapok jelentek meg, pedig már 1689-ben megalkották a sajtószabadságot biztosító törvényt, 1702-ben indult az első napilap. Az angol sajtó a komoly, megbízható híreket közlő újságok szülőföldje. Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű cikkekkel teszik eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú meghatározó napilap és média hatalom a The New York Times .

Magyar hírlapok

A magyar hírlapirodalom csak nehezen indult. Az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedését. 1705-1711 között jelent meg a Mercurius Hungaricus, az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, ez is latin nyelvű volt. 1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó Rát Mátyás szerkesztésében már magyar nyelven, de csak 1788-ig élt a lap. Utolsó szerkesztője Szacsvay Sándor Bécsben 1787-ben indította meg a Magyar Kurirt, ez a lap 1834-ig élt. Több kérészéletű lap is megjelent ez idő alatt. Széchenyi István kezdeményezésére Helmeczy Mihály 1832-ben megindította a Jelenkor című lapot melyet tizenhét éven keresztül vezetett. Kossuth Lajos 1841-ben indította és 1844-ig szerkesztette is a Pesti Hírlapot. Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe. Ekkor indult a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek, ez utóbbinak egy ideig Petofi Sándor és Jókai Mór is szerkesztője volt. Jókai indította a Esti Lapokat, Kossuth Lajos és Bajza József a Hírlapot, Vas Gereben és Arany János a Népbarát és Táncsics Mihály a Munkások Újsága című lapokat. A szabadságharc leverése után a szigorú cenzúra egyetlen napilapot engedélyezett a Pesti Naplót, melynek fénykora báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt volt. 1852-től indultak új lapok, a Budapest Hírlap, a Magyar Sajtó, a Pesti Hírnök, az Idők Tanúja és Jókai Mór lapja, a Hon. Ekkor keletkezett a maga nemében egyetlen szépirodalmi napilap, a Hölgyfutár. Az első szépirodalmi hetilap 1854-ben jelent meg Vasárnapi Újság címmel és hamar népszerű lett. Ebben az időben keletkezett több politikai élclap Jókai Üstökös és Tóth Kálmán Bolond Miskája.

A kiegyezés után indult sok, a mai napig emlegetett vagy most is megjelenő lap. Ilyenek az 1872 óta létezőNépszava , kezdetben heti-, majd napilap. 1878-tól a Pesti Hírlap, melynek szerkesztői, munkatársai voltak Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc és Jókai, akinek sok regénye a Pesti Hírlapban jelent meg először. Budapesti Hírlap 1880 Rákosi Jenőtől , Magyarország 1893, Est 1909 Miklós Andor szerkesztése, Magyar Hírlap 1925 óta kezdeti főmunkatársa Móra Ferenc volt. A folyóiratok is ekkor terjedtek el, köztük az igen népszerű képeslapok: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajs%C3%A1g